Ma sok minden történt...

7kor ott feszítettünk DOKI-nál. Gyors bejelentkezés után John már állt is a vérvételnél sorban, majd bementünk DOKIhoz. Eredmény holnap lesz, a vírusszám ellenőrzésnek pedig kb. két hét múlva. A receptírás és a hogy vagyunk, vizesedés kérdéskör után huhuhuuuuu Doki meglepett, igazán jófej volt, mosolygott és vicces volt. Mondatában idézett a blogból (sálálálááláááá). ... de hogy és honnan tudta, hogy írunk és mi vagyunk azok? Szemrehányóan néztem John-ra, hogy nem lehet ilyen, hogy megbeszélés, egyeztetés nélkül elküldi a Dokinak a linket????? de várjunk csak egy pillanatot nem is tudja Doki mailcímét...... Na mindegy ezen nem is morfondíroztam tovább, mert Doki a favágást említette , amitől rögtön rám is gyulladt a kis csíkos pólóm, miszerint is egy korábbi bejegyzésemben azt írtam, hogy Dokinak, ez a meló velünk nekem favágásnak tűnik, ugyanis a kisujjában van minden a májról, a chirrózisról, a hcv-ről, neki napi rutin lehet az értékek alapján a gyógyszer felírása, porciózása. Most éreztem igazán, hogy DOKI, a mi DOKINK lett. Összeforrtunk egy csapatba a gyógyulás érdekében, és biztos, hogy John jó kezekben van.

Így utólag elemezve a történteket remélem nem bántottam meg Dokit, és továbbra is olvasóm marad, de nem is ragozom tovább, mert nem fogok belőle jól kijönni:)

Ezzel indítottunk fél 8kor....

8kor kaptunk levelet Daymad Kft-től, ők a betegkapcsolatokért felelős cég, aki ellát minket olvasmányokkal, mint például az első négy hét utáni teendőkkel: miszerint "Ideje összegezni a tapasztalatokat!"

Még nem olvastam át részletesen, de azt láttam már benne, hogy le kell írni a tapasztalatokat, érzéseket. Nos én írom, ebben nem lesz hiba.

És mit láttok a kisfüzet elején hát egy kerékpár szerelést:) Égi jelek sokasága ami ma orcánkba csapódik. John bringája éppen tegnap lett készen. Hárfázó pillangók repkednek a lelkemben:)

Hazaérve éppen aszfaltozták a járdánkat, hogy szép egyenletes legyen, mi kell még a mához?

John Hepás ( mi másként is hívhatnám ezek után, hiszen ő nem Jon Snow....)Igaz farkasunk ugyan nem, de egy gyöngyörű akita inunk volt. A lenti kép siheder korában készült, sisterkoszorúban, azaz ő volt középen:Ez a kép már felnőtt korában készült róla.

Sajnos Axelt -mert ez volt a könyvbeli neve - áprilisban volt 1 éve, hogy átkísértük a szivárványhídon. Életem egyik legmegrázóbb órája volt.

Az égben van egy hely, amelyet úgy hívnak:
"Szivárvány-híd"
Ha egy kedves állat, aki itt a földünkön szeretett egy embert, meghal,
a halála után ez az állat elmegy a Szivárvány-hídhoz.

Ott mezők és dombok vannak kedves barátaink számára,
hogy tudjanak együtt futkározni és játszani.
Ott bőségesen van víz és táplálék, süt a nap, és barátaink jól érzik magukat.
Mindegyik állat, amelyik beteg és öreg volt, ismét egészséges és erős;
azok, amelyek megsebesültek vagy megnyomorodtak, ismét jól vannak,
úgy, mint ahogy múltbéli álmainkból ismerjük őket.

Az állatok ott boldogok és megelégedettek,
csak egy kicsi zavaró körülmény van:
mindnek hiányzik egy bizonyos valaki, akit hátra kellett hagynia.
Csak szaladgálnak és játszanak egymással,
de mindegyik állat számára eljön a nap,
amikor hirtelen megáll,
és várakozással teli fényes szemekkel remegve néz a távolba.
Hirtelen kiválik a játszótársai közül
és rohan egyre gyorsabban és gyorsabban a zöld mezőn át.
Látod, hogy rohan valaki feléd,
s ha te és kedves állatod boldogan találkoztok,
már soha többé nem váltok el egymástól.
A boldogság könnyei csordulnak végig arcodon,
oltalmazó kezed újból simogatja állatod fejét,
és ismét belenézel a hű szemekbe,
amelyek oly régen eltűntek az életedből, de a szívedből soha.
Azután együtt mentek át a Szivárvány-hídon…
/Klaus Kempf nyomán/

Visszakanyarodva a négylábú kitérő elé John ma délután nincs jól, fáradt, fájtak a lábai, így lepihent. Remélem kora estére erőre kap és elmegy egy kicsit bringázni.

Doki mondta, hogy le kell fogynia, persze nekem sem ártana elhagyni 20 kilót, ezért John-nal nekilátunk valami dokumentált formában egy fogyókúrának ha véget ér a még hátralévő 8 hetes gyógyszeres kúra.

A holnapi napig is a lenti intelmekkel kívánok kitartást minden gyógyulónak illetve csak érdeklődő olvasómnak!