HUUUUUUU, mindjárt itt a vége...... legalábbis a Viekirax-Exviera kúrának. Ez már a 82. nap volt, ami azt jelenti, hogy már csak 2 napig kell szedni, és már csak 3-at kell aludni és találkozunk DOKIval, és majd lesz vérvétel és vírus keresgélés, amit nagyon remélek, hogy nem fognak találni:)

Végtelenül türelmetlenek vagyunk már, így a vége felé. A reménykedés és a félelem vegyes érzései bújkálnak bennünk még ha nem is mondjuk ki hangosan.

Októberben lesz egy találkozó amire megyünk, ahol megismerkedhetünk több sorstársunkkal, erről is részletesen beszámolok, de hát ez még jó messze van. Most kizárólag a csütörtökre fókuszálunk és majd arra amit a DOKI mond, hogy hogyan tovább, mire kell odafigyelni, mikor kell kontrollra menni. Az tudom, hogy majd kell fibroscan, az UH-n már túlvagyunk.

Ma is majdnem volt egy főzési-összezördülési-krízis, de kicsusszantam John mérge előtt az ajtón és robogtam a közértbe, hogy holnap reggel immáron újult erővel legyen főzőcske, de okosan:)

"Kezeket a paplan fölé, éljenek a csajok!" Fárby Sándor